Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A bújócska

2010.07.30
A bújócska
 
Mentem, mentem
         Mendegéltem,
Egy nagy
         Erdőbe értem.
A nap is már
         Lenyugodott,
Fülem furcsa
         Hangot hallott.
A házunktól
         Nem messze
Ült egy nyuszi
         Megszeppenve.
A bokorba
         Behúzódott,
Onnan ő ki
         Sem látszott.
Odamentem,
         Megkérdeztem:
„Hogy kerültél
         Te ide?”
Ez a válasz
         Jött erre.
„Bújócskáztunk
         A bocival,
Ő lett mostan
         A hunyó,
Ám szerintem,
         Túlságosan
Jól előle
         Elbujdostam.”
„Gyere ki, te,
         Keressük meg!”
Szóltam neki
         Kedvesen. 
A mancsát
         Megfogtam,
Bokor alól
         Kihúztam.
Már majdnem
         Haza értünk,
Mikor egy
         Nagy fa mögül
Kilátszott
         Két kis fül.
Nem volt az más
         Csak a boci,
Még mindig
         Nyuszit keresi.
Szóltam neki,
         Figyeljen!
Hátam mögött
         Keressen.
A kis tappancs
         Előugrott,
Boci szíve
         Megnyugodott.
Megtalálták
         Egymást végre,
Jó lett mind a
         Kettő kedve.
 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.