Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kutya és a medve

2008.05.17

 

 

 


A   k u t y a

é s

a   m e d v e


 

 

Volt egy kutya,                  A nagy házba,                 Kicsi leány?"

Neve Picur,                        A szobába.                      Kérdezték őt

A barátja, a                        Reggel aztán                   Egyszerre

Barna medve,                    Arra ébredt                     "Messze földről,

Éltek-éltek                         A kis kutya                     Ahol nincsen 

Így kettesben,                    Meg a medve,                Semmi jó."

Kerek Erdő                        Hűlt helye lett                "Az nem lehet

Közepében.                        A jövevénynek.              Kicsi leány!

Míg nem egyszer,              Szomorúság                    Mindenütt van

Egy hideg nap,                   Lett most úrrá,               Szép és jó!"

Egy kisleány                      Hogy ő hamar                 Kiáltott fel

Idetoppant.                        Már köddé vált,              A kis kutya.

Csapzott haja                     Összenézett                    "Mi is itt a

Csurom víz volt,                 A két barát,                    Világ végén

Kis ruhája                          Lassan kiment                 Éldegélünk

Nagyon szakadt.               A konyhába.                     Régóta."

„Mi lelt téged,                  Elkerekedett                    "Nem bánkdunk,

Kicsi leány?”                    Ott a szemük,                   Nem haragszunk.

Kérdezte a                        Megterítve                       Elélünk így

Kicsi kutya.                       Az asztaluk.                      Szépen ketten."

Nem válaszolt,                  Finom illat,                        Mondta ezt a

Csak ült és sírt,                Finom falat,                       Barna medve.

Záporoztak                        Volt odabent.                    "De most megyek,

A könnyei.                         A kisleány                         Megkeresem

„Hagyd már békén!          Köszöntötte                       Én is ezt a

Hogy nem látod,               Szépen őket,                      Boldogságot,

Fáradt nagyon                  Leültette,                           Köszönöm én

És zaklatott?”                  Reggelivel                          Tinéktek a

A kutya meg                    Kínálta meg                        Magyarázatot."

A barna medve                 Az idegeneket.                  Ekkor a lány

Egyszerűen                       A kis kutya                       Térült-fordult,

Leültek melléje,               Meg a medve                    Elpakolt és

Átkarolták,                       Csodálkozott                     Elindult egy

Megölelték,                      Ezen nagyon,                     Távoli világba,

Mikor elaludt,                   Lakmároztak,                   Hogy békéjét

Betakarták a                     Ettek-ittak,                       Megtalálja

Kicsi leányt.                      Utána meg

Bevitte a                           Tanakodtak.

Két jó barát                       "Honnan jöttél

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.