Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A beszélő virág

2008.07.19

Varró Cintiának

 

A beszélő virág

 

 

Egyszer volt egy boszorkány,

Kit szolgált három kislány.

Boszorkák akartak lenni,

Embereknek varázsolni.

Tanultak ők minden nap,

Szorgosan, mint egy pap.

Gyűjtögettek sok virágot,

Megismerték a világot.

Maya volt a tanáruk,

Legkedvesebb boszorkányuk.

A nyolcéves Kittinek,

Lillának és Nikinek

Volt egy csodás virágja,

Beszélt ő a világba.

A virág gondolt egyet,

Megvicceli a gyerekeket.

Összeveszíti Mayát,

S a gyerekek hadát.

Jól kitervelte ezt a virág,

Okozott nagy galibát.

Egyik nap Maya elutazott,

Hagyott otthon jó tanácsot.

Míg a gyerekek aludtak,

Maya a virágnak ezt mondta:

„Vigyázzál rájuk nagyon,

 Szemedet majd rajtuk tartod.

Mondd el, miket mondtam,

Tartsák be a szabályokat.

Leírtam én mindent ide,

Egy kis varázs cetlire.

Ezen hívhattok engem,

Hogyha kell, üzenhettek.”

Ekkor Maya elindult,

Az ajtó is bezárult.

Elrejtette a varázs cetlit,

Az lesz, ami kedve neki, 

Ugráltatja majd őket,

Nagy hatalma lesz végre.

Mikor a lányok felkeltek,

Dühösen reájuk nézett.

„Azt üzente Mayátok,

Sokat kell dolgoznotok.

Legyen ott a kezetekben

A lapát és a gereblye,

Délelőtt kint dolgoztok,

Délután már tanulhattok.”

Összenézett a három lány,

Nem értette, ez talány?

Megtettek mindent,

mit e virág mondott,

Egy hét után azonban

Mindenki csak morgott.

Elfáradtak estére,

Nem volt idő nevetésre.

Ezt is megtiltotta ő,

Ez a nagy gonosztevő.

Egyik nap jött a postás,

Üzenetet hozott ám,

Képeslap volt, melyre Maya

Kedvesen csak ezt írta.

„Üdvözöllek Benneteket,

Olvassátok a varázs cetlimet,

Mindenre választ kaptok,

Ti meg nagyon hiányoztok.”

Meglepődtek azon nyomban,

Rájöttek a furcsaságra.

A beszélő viráguk

Gonoszul velük játszott.

Fogták gyorsan a virágot,

Felrakták az asztalra,

Körbe állták, faggatták,

Kérdezték és szólították. 

„Miért tetted ezt, te, virág?

Sosem bántottunk ám!”

De a virág nem felelt,

Csak a szemükbe nevetett.

Ekkor a három kislány,

Fogta a gonosz párát,

Kirakták a tornácra,

A jó hideg éjszakába.

Másnap reggel megjött Maya,

Csodálkozott is nagyon,

Miért éjszakázott a virág

Kint a hideg tornácon.

Felkeltette mind a hármat,

A virágot kezében fogta.

A beszélő virág ám,

Könnyezett folyvást,

Azt akarta elhitetni,

Hogy a lányok voltak

Vele olyan gonoszok.

Maya azonban átlátta,

Hogy a virág hazudott.

Nagyon örült ám annak,

A lányok nem árulkodtak.

A virág meg tüstént

Megkapta a büntetést.

Neki kellett megjegyezni,

Mit a lányoknak kellett

Egész nap tenni.

Megtanulta a virág,

Sosem lesz már ő galád.

A lányok sem nevették ki,

Hisz mindnyájan tudták,

Érezték, tévedhet bárki.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.